Az ősvalami és az én

Az ősvalami és az én Sigmund Freud 1925-ben megjelent tanulmánya, amelyben a lelki szerkezetnek, a fejlődéstani és dinamikai összefüggéseknek szemléletes képét tárja fel az olvasó előtt.

A könyv olvasása számomra olyan, érzés volt mintha Freud irodájába csöppentem volna, ahol az író egy szivarral a kezében éppen a titkárnőjének diktálná a gondolatait.

Az első kérdés, ami felmerülhet az olvasóban, feltehetően az, hogy mi is az az ősvalami. A mű eredeti címe Das Ich und das Es, az ősvalami Kosztolányi Dezső fordításának köszönhető, aki a címben az "Es"-t ősvalaminek fordította. Kosztolányi fordításán túl, azonban az ősvalami nagyobb hatással van az életünkre mint gondolnánk. Az ősvalamit úgy kell elképzelni mint egy valamit, amiről mi nem tudunk, hogy létezik, nem tudunk kapcsolatba lépni vele, de ő akármikor képes irányítani minket és kapcsolatba léphet velünk. A korban az igazán nagy felfedezést az ősvalami léte jelentette, ez lehetővé tette a különböző neurotikus betegségek okának feltárását és gyógyítását.

De ehhez, hogy kapcsolódik az én? "Az én az ősvalamihez való viszonyában hasonlatos a lovashoz, akinek a ló hatalmasabb erejét fékeznie kell, azzal a különbséggel, hogy a lovas azt maga erejéből az én pedig kölcsönvett erővel kísérli meg." Az én a személyiségnek az a része amelyet a tudatos meggondoltságunknak hiszünk, de tulajdonképpen az ősvalami az énen keresztül érvényesíti akaratát és folyamatos harcban állnak.

Freudi elszólásnak nevezzük azt a jelenséget amikor egy bizonyos helyzetben akaratunkon kívül egy nem oda illő dolgot mondunk, azonban mi ezzel teljesen tisztában vagyunk. Freud hasonlatához visszatérve az ilyen helyetekben a lovas egy pillanatra leesik a lóról, tehát az ősvalami felülkerekedik az énen.

A könyvben olvashatunk az ödipusz komplekszusról a felettes énről, valamint e két dolog kialakulásának körülményeiről és kapcsolatáról. Továbbá az ösztönök és az érzékek működéséről az emberi elmében. Mindennek lényegében a tudatos és tudattalan belső világunk a színtere, a feltérképezhetetlen emberi lélek.

Mind ennek a felfedezése (a gyógymódok mellett) azért volt forradalmi hatással az életünkre, mert a reklámok, politika, és mindenféle más, nagy tömegeket befolyásoló dolog ezekre a kollektív azonosságainkra próbál hatni.

Freud a kor felfogásától eltérően nem jegesvízzel, árrammal vagy emberkísérletekkel próbálta a neurotikus betegek problémáit megoldani, hanem csak szimplán megfigyelte őket és beszélgetett velük.